2021.04.10.

Egy pillanatra fellélegezhettünk? – Így alakult a levegőminőség a világon 2020-ban

Az év, amikor egy pillanatra „megállt” az élet. Valahogy így jellemezhetnénk a 2020-as évet. Az egész világ begubózott, ez pedig lehetőséget adott a Földünknek, hogy fellélegezzen – ez derül ki az IQAir 2020-as évről szóló jelentéséből. De vajon mennyire javított ez a helyzet a nagyvárosok levegőminőségén? És mi a helyzet Magyarországon?

Az IQAir minden évben nyilvánosságra hozza statisztikáit, melyekben arról számolnak be, hogyan alakult a levegőminőség az adott évben a világon. Idén kifejezetten a Covid-19, valamint az amiatt bekövetkezett globális karantén hatásán volt a hangsúly.

Mekkora hatása volt a koronavírusnak?

Összességében elmondható, hogy a koronavírus okozta globális helyzet, valamint az emberi szokások átalakulása egészségesebb és tisztább levegőt eredményezett 2020 végére. A számok egyenesen üdítőek, ugyanis a 2019-es adatokkal szemben a világ országainak 84 százalékában javult a levegő minősége.

A legnagyobb változást a karantén első hulláma okozta, amikor szinte mindenki bezárkózott a saját otthonába, és az élet gyakorlatilag „megállt” egy pillanatra. Ez volt az az időszak, amikor a Föld egy kicsit fellélegezhetett.

A legjelentősebb változás azokban az országokban volt megfigyelhető, ahol a korlátozási intézkedések szigorúbbak voltak.

Delhiben 60 százalékkal, Szöulban 54 százalékkal, Wuhanban pedig 44 százalékkal esett vissza a PM2.5 szint az első karantén ideje alatt.

Noha ezek a számok valóban biztatóak, az IQAir adatai szerint év végére a javulás jelentősen alábbhagyott az ipar, valamint a közlekedés újraindulásának következtében.

Levegőminőség

Mi a helyzet a világ országaiban?

  • Kínában a levegőminőség a legtöbb városban javulásnak indult, valamint az éves PM2.5 kibocsátás is 11 százalékkal csökkent. Ennek ellenére Kínában még közel sem rózsás a helyzet. A lakosok még így is háromszor akkora PM2.5 szintnek vannak kitéve, mint a WHO által előírt egészségügyi határ, ráadásul a világ legszennyezettebb levegőjű városa címet is az északnyugat-kínai Hotan „nyerte el”.
Levegőminőség
  • Indiában is hasonló a helyzet. A városok 63 százalékában figyelhető meg valamilyen mértékű javulás a 2019-es adatokhoz képest, de a világ top 30 legszennyezettebb városa közül 22 Indiában található. Itt a fő szennyezőforrások közé sorolhatjuk például a szállítmányozást, a hulladékégetést, valamint az építőipari tevékenységeket.
  • Az Egyesült Államokban meglepő módon a járványügyi korlátozások ellenére is 6,7 százalékkal nőtt a részecskeszennyezettség átlagos szintje. Emiatt elsősorban a folyamatos futótüzeket okolhatjuk. Az amerikai városok 38 százaléka lépte túl a WHO egészségügyi határértéket, ami a 2019-es 21 százalékhoz képest nagy ugrást jelent.
Levegőminőség
  • Végül pedig vegyük szemügyre Európa országait. Itt továbbra is folytatódott a csökkenő tendencia, elsősorban az észak- és nyugat-európai országokban. Keleten és délen ez már nem mondható el. A legmagasabb PM2.5-szennyezettség ugyanis ezekhez a területekhez köthető – élen Bosznia-Hercegovinával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával. A listán ezenkívül még szerepel Szerbia, Horvátország, Koszovó, Ukrajna, Törökország és Olaszország is. A legszennyezettebb városok közé tartozik a lengyel Orzesze, a Bosznia-Hercegovinában található Sarajevo és a szerb Valjevo is.

Nézzük, hogyan teljesített Magyarország

A légszennyezés Magyarországon továbbra is égető problémának számít. A statisztikák szerint országunk a 65. legszennyezettebb országnak számít a világon (tekintve, hogy 106 ország adataiból származnak a jelentések, ez aggodalomra okot adó információ). Szerencsére azonban nem közelítjük meg azt az egészségre már kifejezetten veszélyes szintet, mint a világ dobogósai (például Bangladesh, ahol hétszer, vagy Pakisztán és India, ahol ötször haladja meg a PM2.5 koncentráció az előírt egészségügyi határértéket).

Ha csak Európát nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy az IQAir listáján szereplő 40 ország közül mi a 17. helyen végeztünk 2020-ban. Előttünk Szlovákia, Románia és Ciprus foglal helyet, minket pedig Csehország, Málta, Litvánia és Lettország követ.

A korábbi adatokhoz képest – melyekről decemberben már beszámoltunk – Magyarország városaiban valamelyest változott a helyzet.

Miskolc továbbra is dobogós, az első helyet azonban Sajószentpéter vette át, ahol tovább nőtt a szálló por mennyisége. Ezután következik Kazincbarcika, Szeged, Debrecen és Nyíregyháza, a fővárosunk pedig az országos összesítésben a 14. helyen található. Érdemes azonban kiemelni, hogy a nyári hónapokban a listán szereplő összes város elérte a WHO által előírt célértéket, a legtisztább levegőjű magyar város pedig 2020-ban Balassagyarmat lett a jelentés szerint.

De vajon mik azok, amelyek a legjobban szennyezik a levegőt Magyarországon? Elsősorban a szálló por károsítja a magyar levegőt. A levegőben terjedő szennyezőanyagok közül ez az, amely a legtöbb halálesethez vezet. Ezenkívül komoly gondot jelent még a nitrogén-dioxid, melynek szintje a nagyvárosokban sokszor az előírt határérték felett van. Ez javarészt a járművek (például régi dízel buszok) kipufogóin keresztül jut a levegőbe, így hozzájárulva többek között a fiatalkori asztma kialakulásához is. (Az asztma tudatos kezelésérőlide kattintva többet is megtudhat!)

Levegőminőség

Mire számíthatunk idén?

„A 2020-as év egy nem várt csökkenést hozott a légszennyezés mértékében. 2021-ben azonban ez valószínűleg ismét növekedni fog, az emberi aktivitás visszatérése miatt.” – nyilatkozta Frank Hammes, az IQAir vezérigazgatója.

A koronavírus hatására a világ számtalan városában rövid távon javult a levegőminőség. Ahhoz azonban, hogy tartós és hosszútávú eredményt érjünk el, feltétlenül nyitnunk kell a megújuló energiaforrások (mint például a nap- és szélenergia), valamint a környezetbarát közlekedés és szállítás felé.

Mindemellett pedig ne felejtsünk el a belső terek levegőminőségére is figyelmet fordítani. Ennek a legjobb módja, ha beszerzünk egy nagy teljesítményű légszűrő berendezést, mely képes kiszűrni az egészségünkre káros szennyezőanyagokat a levegőből. Ilyenek például a svájci IQAir orvosilag is elismert készülékei. Egyedülálló, HyperHEPA technológiájuknak köszönhetően kiszűrik a levegőből a szmogot, a cigarettafüstöt, az olajfüstöt, a kőolajtermékek égése során keletkezett kormot, a kutya- és macskaszőrt, a leváló hámsejteket, a baktériumokat, valamint a vírusokat és az ultrafinom molekulákat is. Kattintson ide és tudjon meg többet!

A lezárások bebizonyították, hogy közösen tudunk tenni azért, hogy a levegő tisztább legyen, ez azonban csak a rendkívül hosszú út „legelső macskakövének” tekinthető.

Noha az élet valószínűleg nem tér vissza a megszokott kerékvágásba, tagadhatatlan, hogy a lazítások már a láthatáron vannak. Azonban, ha a vírust sikeresen le is verjük, egy dologról ne feledkezzünk meg:

a légszennyezés továbbra is a világ legnyomasztóbb környezeti és egészségügyi problémája marad… ha nem cselekszünk.